„Van itt ez a slam poetry, nem vágod, hogy kik írták?”

Article published on Aug. 15, 2013
Article published on Aug. 15, 2013

Ki az a kultúraéhes lény manapság Magyarországon, akinek ne lenne ismerős a slam poetry kifejezés. Mégis nehéz pontosan meghatározni, hogy mit takar ez a menő anglicizmus Magyarországon. Simon Márton slammer-költő színpadszerű szövegmondásként definiálja. „Nem tudom mi a színpadszerű, de maradjunk ennél a szép képzavarnál”. Őt faggattuk a slam poetryről a Sziget Fesztivál Cafebabel.com sátrában.

Mikor, hol, miért?

„Azért fontos, hogy ezt slam poetrynek hívjuk és nem adunk neki semmilyen magyar nevet, mert ez egy világszintű mozgalom. Nem csak egy műfajt jelöl, hanem egy közös elgondolást valamiről.”

Az első slam poetry est 1984-ban került megrendezésre egy chicagói klubban. „A legenda szerint Marc Smith-nek, a slam poetry első képviselőjének, szerelmi bánata volt, ezért ment fel a színpadra, aztán ez lett belőle.” Hat évre rá rendezték meg az első Nemzetközi Slam Poetry versenyt, ami 10 év alatt egy öt napos rendezvénnyé nőtte ki magát. Magyarországon a korai vadhajtások a kilencvenes évek végén jelentek meg, de csak 2006-ban került először megrendezésre a Budapest Slam, majd 2008-tól kezdődtek a rendszeres slam megmérettetések. „Az akkori Kőlevesben kezdték el csinálni, havonta egyszer, ami egy tök cuki kezdeményezés volt. Olyan tizenöt-húsz ember ment el mindig, egy nagyon nyugis és baráti kör szerű dolognak kell elképzelni. Tulajdonképpen 2010-2011-re fejlődött odáig, hogy ez egy nagyobb közönség előtti színpadképes produkciókat prezentáló közösség lett.” Innentől a műfaj egyre népesebb számú közönséget vonzott, miközben már nem csak a budapestiek, hanem a vidéki tehetségek körében is elterjedt a slam iránti rajongás. Mára már Pécsen, Szombathelyen, Szegeden, Veszprémben és Százhalombattán is népszerűek a slammer estek.

Bár többségben vannak a férfi fellépők, egyre jelentősebb számban képviselteti magát a másik nem is. Korosztály szinten is nagy különbségek vannak, hiszen a tizenhat évestől egészen az ötvenes éveik közepén járó slam költőkkel is találkozhatunk, de a műfaj a húszas éveik elején járók között a legnépszerűbb. A slam műveknek nincsen meghatározott formája, nem kell feltétlenül rímelniük, mindössze az a fontos, hogy három percbe beleférjen a műalkotás. Rendkívül változatos időtöltésre invitálnak havi egyszer megrendezendő slam versenyek, melyek fellendítik az élő irodalmi kultúrát, aminek manapság méltatlanul kevés hagyománya van. A stand up comedytől a magas kultúra felé törő műfaj egyre inkább meghódítja a közönséget, ahogy fokozatosan fedezik fel a műfajban rejlő újabb és újabb lehetőségeket.

Slam karrier

Simon Márton kétkötetes szerző, valamint fordító és szerkesztő 2010-ben csatlakozott a slam mozgalomhoz, előtte költőként tevékenykedett. „Engem az adrenalin fogott meg, ez egy fajta extrém sport. Van a Bartis Attilának ez az elég súlyos mondata, hogy az írás a gyávák öngyilkossága, a slam szövegírás szerintem pedig a gyávák Bungee jumpingja”. Mielőtt slammelésbe kezdett leginkább élőbeszédszerű prózaverseket írt, úgyhogy valamennyire át kellett szerelnie a költői eszköztárát ebben az elég intenzív két és fél évben. Az új, slammer hangja inkább rímes, ritmusos, szójátékokkal teli, humoros, mivel ennek a műfajnak fontos része a szórakoztatás, de ez nem elvárás. Inkább a figyelemfelkeltés az, amivel közel lehet kerülni a hallgatósághoz, vannak, akik egyáltalán nem helyezik előtérbe a humort. „Mint egy jó szónoki beszéd. A stiláris eszközöktől kezdve a hangodig. Arra kell gyúrni, hogy minél jobban rád tapadjanak a szemek. Általában másfél mondatot lehet úgy átadni, hogy az tényleg megragadjon. De azt a másfél mondatot nagyon el kell találni.”

Természetesen van némi átjárás a slam poetry és a költészet között, de vannak alapvető különbségek is. A slam poetry azért sokkal élőbb műfaj, mert aki ezt kitalálta, versenynek szánta, így alapkövetelménye a konkurenciára való folyamatos reflektálás, ami ugyanakkor állandó megújulásra késztet. A slammelés közben a szólásszabadság is jobban megvalósul, azt mondasz, amit akarsz. „Én jobban szeretem az expresszív, harsány dolgokat itt kiélni és a többit a papírra hagyni, de ez csak egy irány. A nyomtatásban nem adnám ki a slames dolgaimat, de szeretem ezt a változatosságot.” A slam poetry jó ugródeszka egy kevésbé ismert, vagy pályakezdő költőnek. A Simon Márton kötetbemutatóján megjelent érdeklődőknek is legalább a fele slam poetry-s ismeretség miatt jött el. „Ezért vagyok mérges azokra az irodalmárokra, akik ülnek otthon és meg vannak sértődve, hogy a világ nem térdepel a lábtörlőjükön zokogva, hogy jöjj ki mester, mert igazából az emberek nagyon érdeklődőek. Olyan nincsen, hogy te megpróbálsz valamit és nincs semmi visszajelzés, főleg az internet korában.” Simon Márton kezdettől fogva közzé teszi szövegeit a saját honlapján, de a Twitteren és a Facebookon is jelen van. Ezt a folyamatos kapcsolattartást egy nagy lépésnek tartja az író és a közönség közötti egyenrangúság eléréséhez. Fontos célkitűzésre, hogy felszámolja a fejekben a költőkről kialakult nagyon elavult elképzeléseket.

„Az irodalomban elképesztő mennyiségű sznobéria működik és sok komoly költő, aki jól olvas fel, már belátta, hogy a színpad az egy olyan hely, ahol csinálni kell valamit és nem feltétlenül a poénkodásról van szó. A Parti Nagy, a Závada Pál, az Eszterházy és a Spiró például csellókísérettel tartott felolvasó estet és minden jegy eltelt néhány nap alatt. Az ilyen kezdeményezéseknek működik is a piárja, meg a marketingje.” Simon Márton költői karrierjét tekintve mostanában a zenével kísért verssel, vagy verssel kísért zenével kísérletezik, amit valahol a slam poetry és a hagyományos költészet között helyez el. Mivel a szövegeinek nyolcvan százaléka teljesen szabad vers, kezdetben nem bízott ebben a vonalban, de zenei aláfestéssel ezek is jól működnek. Újabban a jazz és a spoken word irányon való elindulást tartja érdemesnek. Eddig két hangfelvétel és videóanyag is született ebből a próbálkozásból. 

Micsodaország, a magyar slamvalóság

A Sziget fesztiválon pár éves hagyománya van a slam poetry fellépéseknek, így idén is többszörös fellépőként láthattuk viszont a régi és köszönthettük az új arcokat. Micsodaország témában mondta meg a tutit Saiid, az első Országos Slam Bajnokság győztese, Indiana és Tolnai Eszti az első csapat slambajnokság győztesei, Bárány Bence a legjobb középiskolás slammer, és még sokan mások. A slammerekkel egyébként a legváltozatosabb helyeken akadhattunk össze a Sziget Fesztivál területén. Fix helyük volt a Fidelio Színpad, ahol minden nap öt órától léptek fel, nem nagyszámú, de annál lelkesebb közönség előtt. Ezen kívül a Sziget bejáratánál található Budapest felirat alatt is összefuthattunk velük. Nap, mint nap lökték a sódert a nagyrészt külföldi látogatóknak, akiktől változatos reakciókat kaptak. „Ki kellett állnunk a Budapest felirat elé, egy darab táblával, rajta, hogy SLAM és akkor mondjad. Nem vagyok benne biztos, hogy van egyetlen ember is, aki emlékszik rá, hogy látott minket. De az a flow, hogy jönnek veled szembe az emberek, te pedig próbálsz nekik valamit mondani és ők csak odavigyorognak, egy picit figyelnek, aztán mennek tovább és az egész nem érdekel senkit lényegileg… de azért van benne az, az elég erős Bungee jumping érzés. Amikor leugrasz, de bízol benne, hogy egyszer visszaránt.”

A nyugat-európai országokból jövőket már nem annyira lepte meg a slam poetry. A legtöbb országban a nálunk jelenleg uralkodó népszerűségi fokot már évekkel ezelőtt elérte a műfaj. Simon Márton körülbelül két évet jósol itthon is a slam poetrynek. „Nálunk az ellenkultúrának jó az imidzse.” A magyar slam poetry scéna nagyban eltér a más országokétól. Sokat foglalkozik társadalmi problémákkal, azonnal reflektál a mindennapi eseményekre, éles, húsbavágó. Nem elvárás a közéleti, politikai témaválasztás, de a slammerek hamar észrevették, hogy erre a legfogékonyabbak az emberek, sok kérdésük közös a slammerekéivel. Erre erősített rá a Mandíner és az Index felkérése is, amikor a március 15-i videó felvételére bíztatták őket.  

A következő évben is rengeteg helyen szembe jöhet velünk egy kis Slam Poetry. A havi egyszer a kolorban megrendezésre kerülő versenyeken kívül is zajlanak az események. Egyre több meghívás érkezik beszélgetésekre, fellépésekre, de november 15-én újra megrendezésre kerül az országos Slam Poetry bajnokság is. Ezeken kívül számos újítással is számolhatunk, így például az egyes slammerek új projektjeivel. Szeptember 4-én Saiid és Indiana Spoken World showjával ismerkedhetünk meg, akiket az AMOEBA trió fog kísérni, majd 13-án Hugee, a Slam Poetry Budapest állandó hostja és slammere debütál néhány slam költemény megzenésítésével. A rapköltészet kifürkészhetetlen, de mindenképp felfelé törő útjait érdemes nyomon követni a továbbiakban is, hiszen valószínűleg még sok meglepetést tartogat az egyre népesebb közönsége számára.