Nem lazul az orosz-ukrán ellentét

Article published on April 8, 2014
Article published on April 8, 2014

Az Ukrajnában zajló események min­denki fi­gyelmét felkel­tették. A világsajtóban naponta bukkan­nak fel újabb és újabb hírek, elemzések, előre­jelzések. Többen a Szov­je­tunió újraépítéséről beszélnek, ami a Krími-félsziget Orosz Föderációhoz csat­lakozásával senki számára nem tűnhet irreális elképzelésnek. Az ukrán helyzet továbbra sem változik: tüntetések, demon­strációk színezik napjaikat.

Már több hónapja hallhatunk híreket az ukrán válságról. Az emberek függetlenségükért tüntetnek, fel akarják számolni a térséget jellemző széthúzást, békét szeretnének. A demonstrációk február végén teljesedtek ki, mikor Kijevben, az ország fővárosában a biztonsági erők emberei a tüntetők közé lőttek, ezzel több demonstráló halálát okozva. A jelenlegi ukrán főügyész szerint erre a március elején leváltott volt kormányfő, Viktor Janukovics utasítására került sor, azonban az események pontos feltérképezésére nincs lehetőség, mert a volt főügyész minden iratot megsemmisített.

Az ukrán helyzetet tovább súlyosbítja az orosz beavatkozás, ami mintegy „segítség” formájában érkezett. Egyes források és videók szerint az orosz hadsereg még március elején hatolt be a Krími-félszigetre, annak érdekében, hogy kezeljék a félszigeten az ukrán válságot. Ezt követően a korábban Ukrajnához tartozó Krími-félsziget orosz vezetői kimondták a Krími Autonóm Köztársaság függetlenségét, amit 2014. március 16-án egy kétségesen legitim népszavazás is megerősített. Március 18-án a Kremlben az orosz-krími államközi megállapodás aláírásával a független Szevasztopol és a Krími Autonóm Köztársaság is csatlakozott az Orosz Föderációhoz, ekkor Putyin kihangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg nem hatolt be a térségbe és a csatlakozás teljesen demokratikusan zajlott. 

A terület csatlakozását azonban a legtöbb állam egyszerű „bekebelezésnek” tartja, és határozottan el is utasítja, viszont a véleménynyilvánításon kívül közvetlen közbelépés egy ország részéről sem történt.

Ha végigtekintjük az elmúlt hónapok eseményeit, azt állapíthatjuk meg, hogy nem is számíthatunk arra, hogy közbelépés fog történni. Bár számos ország képviselője elítéli a régióban történteket, és a beavatkozást sürgeti, az európai országok mégis mind a saját problémáikkal vannak elfoglalva, választások, pénzügyi helyzetek, mindennapi problémák, továbbá nem akarnak belefolyni egy esetleges ukrán-orosz ellentétbe. Az eseményekbe szinte kizárólag az Amerikai Egyesült Államok szól bele, az amerikai és orosz külügyminiszter folyamatosan tárgyal az ukrán helyzetről. Az orosz vezetés nem kívánja Ukrajna felosztását, ők is békét szeretnének a térségben.

A jelenlegi helyzet azonban továbbra sem megfelelő senkinek: az ukránok továbbra is tiltakoznak, és ellenzik a növekvő orosz befolyást, például az Orosz Föderációban elrendelt orosz nyelvhasználatot. Az ukrajnai oroszok folyamatos kapcsolatban állnak Moszkvával, segítséget kérnek, és igyekeznek eltávolodni Ukrajnától, míg egy napokban született közvélemény-kutatás szerint az oroszok többsége radikálisabb események, akár egy háború során is támogatná a kormányt. Többek előrejelzése szerint is elhúzódhat az ukrán válság, így nyilatkozott még március közepén Molnár Zsolt is, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, kihangsúlyozva, hogy bíznak abban, hogy az elhúzódó problémának a Kárpátaljai magyarság számára nem lesznek tartósan hátrányos következményei.