Közös pont a krízisben – A Blaha Lujza tér szépségei hét napban

Article published on March 17, 2014
Article published on March 17, 2014

Hol máshol ha­jthatná együtt álomra a fejét egy alulról sz­erveződő civil cso­port önkéntese és egy hajlékta­lan, mint a Blahán, a Krízisközpont vándorsátrának sötét, de annál hangu­latosabb bu­gy­raiban? Március 15-től 22-ig itt találkozik rászoruló, önkéntes, járókelő, adományozó és cinikus szemlélődő, hogy együtt jus­sanak közelebb a mélyszegénység megkerülhetetlen kérdései­hez.

Gólyabál

Hónapok óta is­merkedik a környékkel a de­cem­ber­ben mega­lakult Krízisközpont. A kez­deményezés egy baráti társaságtól in­dult, akik ak­tivizálódni akar­tak a mostanság bevezetett, szegényeket sújtó ren­deletek ellen. A cso­port tag­jai két hónapja vesznek részt ételosztások­ban, hogy felmérjék a rászorulók igényeit és velük együtt ter­vezzék meg, mi legyen a következő lépés a megsegítésükre. Így jött a sátorépítés terve is, ahogy a közösségi pro­gramok, az adományozás és a közös utcai buli is. Eddig ezek mind meg­valósul­tak, kezdve a múlt hét szom­bati egész napos akciójukkal a Gólyában, ami sokakat bevon­zott a nem megszokott körökből is. Ko­rsza­kalkotó ötlet volt az ilyen-olyan kapc­so­la­tokat meg­moz­gatva összeereszteni VV Simon, Tarr Béla, Geréb Ági és Parti Nagy vagy Háy János ra­jongói körét, és látszólag nagyon is működőképes volt a szintézis.

A kapc­so­lati hálók minél gyümölcsözőbb össze­fonódását változatos pro­gramok segítették elő. Ilyen volt a személyes adományozás, amivel arcot kap­tak az egyéni vágyak, míg a másik oldalról nem csak a szokványos ruhac­so­magok és ételadományok ker­esték a jövendőbelijüket, hanem egye­sek al­ka­lmi munkát, mások hajvágást, egyéb szolgáltatásokat is ajándékoz­tak. Árverésre bocsátották például Erdős Virág kéziratát, de sok más szociálisan érzékeny művész és híresség ajánlotta fel számukra keze munkáját vagy éppen személyes tárgyát, hogy támo­gassa a kez­deményezést. Az eseményre ellátogató közönség egy per­cig sem maradt kívülálló, ugya­nis a pro­gram kavalkád a legváltozatosabb módokon próbálta beszip­pan­tani és részesévé tenni őket a való világ eseményeinek, a mélyszegénységben élők valóságának, élő könyvtárral, kolduló jógával, Szo­ciopoly­val, közösségi meditációval, a Kétfarkú kutyapárt sten­cilkészítő work­shopjával, az AVM hajlékta­lan sz­ituációs társasjátékával és a Ter­mini második pub­likus be­mu­tatásával. Az adománygyűjtő nap célja az eheti pro­gramok költségeinek össz­egyűjtése volt, ami nagyrészt a sátor el­e­meinek és más szükséges dolog megvásárlására lett fordítva.

Sátrunk alatt

A pro­gram­sorozat nem tűz ki maga elé elérhetetlen célokat. Fő fe­la­datuk­nak a különféle társadalmi rétegekből jövő em­berek egymáshoz közelítését, a címkézés és az előítéletek min­i­malizálását tek­in­tik, és a közös gon­do­lkozást a közös jövőről. Ennek a szimbóluma a Blahán felhúzott, kb. 40 m2-es színes sátor, ahova bárki betérhet, részt vehet a kul­turális és op­eratív pro­gramok­ban, és részesülhet min­den­napi adományokból. Már három napja tevékenykedik kint a cso­port és egyre több az érdeklődő, ahhoz képest, hogy az idő nem volt a legfénye­sebb. A nul­ladik napon, 14-én még nem állt a sátor, így a hajlékta­lanok a sz­abad ég alatt kanapékon, al­ka­lmi ágyakon térhet­tek nyu­govóra. A sátor egyébként csak ma, 17-e hétfőn fogja el­ny­erni végleges, félgömb alakú formáját.

Március 15-e este több önkéntes megosz­totta a vac­soráját az oda érkező hajlékta­lanokkal. Az akció kezdetén a mindig moz­gal­mas Blaha Lujza téren alig lézengett valaki, de végül sokan a sátor köré gyűltek és min­denk­inek ju­tott a közös ételekből. Sz­erencsére, ahogy az idő telt, egyre több érin­tett és érdeklődő ra­gadt ott a sátor körül, és még ha a pro­gramok­ban kevesen is vet­tek részt, a sátor és környéke remek spontán közösségi térré alakult. A helyszínen általában jóval több hajlékta­lan tartózkodott, mint önkéntes, azért is, mivel a Krízisközpon­tosok a sátor­beli 24 órás je­lenléten kívül még egy főző és egy ruhas­zortírozó brigádra is os­zlot­tak. A teg­nap éjszakát körülbelül 4-5 hajlékta­lan és 3 önkéntes töltötte a sátor­ban, miközben a környékre még jóval többen tele­pedett le, akik nap­pal is többször jártak a sátor felé. Az egyetlen ko­molyabb feszültséget a fűtés hiánya okozta, de azóta or­vosolták a problémát.

Felmerült, hogy es­et­leg ellenállásba fog ütközni a pro­gram, de egyelőre csak 14-én volt példa verbális kon­flik­tusra, ami folytán egy em­bert be­vit­tek a rendőrségre. Azóta ilyen jel­legű problémáktól mente­sen za­jlot­tak a pro­gramok. Ahogy eddig is, a megosz­tott vac­sorákban nem csak hajlékta­lanok, hanem nagyc­saládosok, nyugdíjasok és lakhellyel ren­delkező, mélyszegénységben élők is részesültek, akik közül sokakat sikerült egyéb pro­jek­tekbe is bevonni. Folyam­atosan za­j­lik még ezen kívül a személyre szóló adományok gyűjtése és osztása, igényfelmérés, fodrászs­zolgálat, könyvtár, valamint lesz még elsősegély oktatás, zenés-táncos pro­gramok, beszélgetés, különféle work­shop és társasozás is.  A sz­ervezők folyam­atosan az igényekhez alakítják a pro­gramokat, úgy­h­ogy a mai nap folyamán már ruha­javítással és jogsegéllyel is kiegészül a pro­gram.

Higi zse­bkendő, hátizsák, törlőrongy

Ha valaki a Blahán jár a napok­ban, min­denképp érdemes körbe nézni a Krízisközpont sátra táján. A csapat a 24 órás szolgálat során napról napra több tapasz­ta­lat­tal lát neki az az­napi teendőknek, legyen az a sátor vázsz­erkezetével, az ételosztás menetével, vagy a kon­flik­tu­sok feloldásával kapc­so­latos. Az első napok nehézségei már feloldódtak, kiderült, hogy akármi­lyen helyszínből lehet közösségi teret csinálni és nem is olyan nehéz bevonni a Blaha Lujza tér népét és az átutazókat a közös időtöltésbe. Talán többeknek sikerül így átlépni a berögzült korlátokat, megis­merkedni azokkal, akik segítségre szorul­nak és azokkal, akik próbálnak olyan eszközöket adni a rászorulóknak, amik segítségével a könnyebben boldogul­hat­nak a min­den­napok­ban. A vándorsátor­nak még nem tudni, hol lesz a következő állomása. Az eheti kísérleti kitelepülés célja, hogy feltérképezzék, mire lenne a leginkább szükség, így lehet, hogy fix helyet keres majd magának a cso­port, de az is előfor­dul­hat, hogy a karaván meg sem áll a város, az ország más pon­t­jaiig. Az vis­zont biz­tos, hogy a jövőben nagy­obb sátor­ral, több pro­gram­mal és több önkéntes­sel várják a segítségre szorulókat.

Bárki csat­lakozhat a pro­gramhoz, valamint adományokkal is lehet segíteni a Krízisközpont munkáját. Számta­lan cso­mag érkezett eddig is, aminek tanulsága, hogy nem elsősor­ban ruhára, hanem higiéniai eszközökre, hátizsákra, meleg takaróra, hálózsákra lenne szüksége az érin­tet­teknek. Az éjsza­kai ügyelete­sektől érkezett a hír, hogy a hálózsákokon, ma­tra­cokon, po­lifoamokon, takarókon, egyéb fekvő al­ka­lmatosságokon kívül, egy gázpalack­kal működő fűtőtestet tudnának hasznosítani, mert az ag­gregátor nagy fo­gyasztása miatt nap­pal, rossz idő esetén nem tudják fűteni a sátort.  Ezeken kívül szükségük lenne még seprűkre, lapátokra, törlőrongyokra, víz tárolására al­ka­lmas edényekre és elsősegély­dobozra. Ha bárkinek lapul ot­thon használat­lanul ezek valame­lyike vagy bármi­lyen felajánlása, ötlete van, amivel segíthetné a cso­port munkáját, min­denképp ker­esse fel a héten a Blaha Lujza téri sátrat. Le a szemel­lenzőkkel!